2015. március 31., kedd

Anman készítés



Hozzávalók 10 darabhoz:

·                            Másfél bögre azuki bab megfőzve, turmixolva stb... Én másfél kilót használtam, de minek...
·                            1 bögre liszt. Én másfél bögrével használtam, mert ugye abból baj nem lehet.
·                            1 csipet só. Én több csipettel használtam, hogy kihozza az ízéket... talán mégsem kellett volna.
·                            3/4 teáskanál instant élesztő. Én 1 tasak instanttal próbáltam éleszteni a tésztát, meg aztán a rendeset is megfuttattam cefet mód, de a tészta mégis b*szott megkelni, ott rohadjon hát meg!
·                            3/4 evőkanál sütőpor. Mondanom sem kell, ment az egész tasak por a cuccba, nehogy már a maradék meg ott szottyadjon majd hónapokig bontva...
·                            1-2 evőkanál tej. Ezt lehet kihagytam....
·                            2-3 evőkanál víz. Rájöttem, nem hagytam ki a tejet, de mivel nálunk akkor épp nem lehetett csapvizet fogyasztani, mert valaki ürülékkel fertőzte meg a közösségi vizet, így inkább dupla annyi tejet használtam, gondolván, mégis mi baj lehetne belőle?
·                            1 evőkanál olaj. Disznózsírral helyettesítettem.
·                            Jééé, most nézem, hogy tojást nem is írt a recept...na mindegy.

Elkészítés:


Összekevered a fenti dolgokat (a babot nem kevered a tésztába csak a többit kevered össze), várod hogy megkeljen a tészta, aztán ha mégsem történik meg, akkor emlegeted pár percig a jóságos anyját, de aztán mégis kinyújtod, mert hátha nincs még minden veszve. Ezután felosztod. Beletömködöd a babot, összegyömöszölöd, aztán befódozod a kiszakadt tésztarészeket. Az így lett gombócokat addig gőzölögteted...gőzölteted...vagy akárhogy is mondják...a lényeg, hogy nem főzni és nem sütni kell...szóval vagy 10-20 percig csinálod ezt a gőzös dolgot, amíg megbarnul a teteje (pedig nem kellene), kilyukad az oldala (pedig nem kellene) és leragad az alja az edény aljára (pedig nem kellene). Az elkészült gusztustalanságot, melynek se oldala, se alja, viszont a teteje kakabarna (pedig nem kellene annak lennie) sarokba kuporodva, magzatpózban fogyasztod és csak reméled, hogy másnap nem lesz szorulásod.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése